Vasúti INTegrált Energetika Rendszer – VINTER

Kedvezményezett neve: PROLAN Irányítástechnikai Zrt. Projekt cím: Piacorientált kutatás-fejlesztési projekt keretében a Vasúti INtegrált Energetikai Rendszer (VINTER) kifejlesztése Támogatás összege: 165.906.212 Forint Támogatás mértéke: 37,44 % Projekt befejezési dátuma: 2015.06.28

Sajtóközlemény a projekt lezárásáról:

A PROJEKT TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA

Vasúti INtegrált Energetikai Rendszer (VINTER) Szakmai Nap a PROLAN Zrt. szervezésében

A Prolan – figyelembe véve a mai kor elvárásait – fontosnak érzi, hogy a vasúti technológiákat nemcsak irányítástechnikai szempontból vizsgálja, hanem energia-megtakarítási lehetőségeit is kutassa, tanulmányozza. Feladatának érzi, hogy olyan energia-megtakarítási megoldásokat dolgozzon ki, amelyeket az irányítástechnikai rendszer infrastruktúrájába beépít.

A fenti rendszerek fejlesztése és alkalmazásai, valamint a céltechnológiák – a villamosenergia-rendszerek és a vasúti technológiák – megismerésével szerzett tapasztalatok és szakmai kompetenciák birtokában a Prolan fejlesztői képesnek érzik magukat egy olyan Vasúti INTegrált Energetikai Rendszer (VINTER) kifejlesztésére, amely célja nemcsak egy korszerű üzemirányítást lehetővé tevő rendszer létrehozása, hanem amellyel a vasúti technológiák ésszerűbb irányításával, szabályozásával jelentős energia-megtakarítás érhető el.

A vasúti technológiák energia-megtakarítást célzó megoldáscsomagját angol elnevezéssel Railway Energy Management System-nek (REMS) nevezzük.
Az alábbi vasúti technológiák energia-megtakarítási potenciálját tervezzük kutatni:

  • ——váltófűtés,
  • térvilágítás,
  • vonatközlekedés, villanymozdonyok energia felhasználása,
  • —energia-kereskedelem támogatása, olcsóbb energia-beszerzési lehetőségek,
    ingatlanok energia ellátása

A fenti területek kutatása, tanulmányozása során meghatározzuk az egyes területek energia-megtakarítási potenciálját, kidolgozunk megoldásokat, algoritmusokat ezeknek a kiaknázására. A szükséges szoftver komponenseket kifejlesztjük. VINTER rendszert felhasználva pilot mérés során energia tükröt tartunk, a gyűjtött adatok elemzése a kutatások fontos eleme. De támaszkodunk a már megvalósult Mozdony Fedélzeti Rendszerből származó adatokra is.

A REMS beágyazódhat az VINTER funkcionalitásába, de lehet külön központ is, amely az VINTER és az MFR rendszeren keresztül gyűjt adatot, energia tükröt tart és „avatkozik” be.
A VINTER megvalósítása egybeesik a MÁV erősáramú szakembereinek törekvésével, ennek a megfogalmazása egy közelmúltban megjelent anyagban olvasható. A VINTER az eddigi Felsővezetéki Energia Távvezérlő rendszerek (FET) feladata mellett, integráltan tartalmazza a váltófűtés és térvilágítás irányítását is.

A fenti feladatok, azaz a VINTER és a REMS megvalósításához több irányítástechnikai rendszerkomponens kifejlesztésére is szükség van. A következő komponenseket tervezzük a projekt keretein belül kifejleszteni:

  • ——az eddig centralizált alállomási RTU rendszer helyett egy újabb, korszerűbb, a VINTER által kezelendő erősáramú technológiánként egy-egy cél terepi intelligens adatgyűjtő készülék, angol terminológiával Intelligent Electronic Device (IED) kifejlesztését tervezzük, amely lehetővé teszi, hogy az irányítástechnikai feladatok mellett energia-megtakarítást célzó algoritmusok is futhassanak közvetlenül az adott vasúti technológia közelében. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a REMS funkcionalitása ne csak egy központi szerverben, hanem a rendszerben elosztottan valósuljon meg.
  • SCADA-t kiegészítő modul-csoport fejlesztése, hogy országos, minden adatot tartalmazni és megjeleníteni képes, rugalmasan bővíthető rendszert tudjunk építeni.
    • A tradicionális SCADA adatgyűjtő és megjelenítő funkciókat erősáramú technológiai modellel kell kiegészíteni, amely alapja mind a technológia grafikus megjelenítésének, mind pedig a modellen végzendő számításoknak. Ezek a számítások az energia-megtakarítási algoritmusok alapja, ezek segítségével tudjuk meghatározni, az egyes változtatások hatását. A modellek továbbá olyan többletszolgáltatásokat adnak, amelyek az üzemirányítást biztonságosabbá, rugalmasabbá teszik.
    • A diszpécserközponti megjelenítési, ember-gép kapcsolati feladatok, az un. Grafical User Interface (GUI) megoldásához új modulcsoport fejlesztésére van szükség. A teljes vasúti erősáramú rendszerek adatainak megjelenítése mind területileg, mind jogosultsági rendszerében erősen tagolt, mind térképalapú mind technológia képeket meg kell jeleníteni, nagyszámú változó adatok felhasználásával. A rendszer folytonos kiegészítésére, továbbfejlesztésére is szűkség van, hogy a fejlődő igényeknek – energia-megtakarítási lehetőségek folytonos bevezetésének – meg tudjon felelni. Ezért a dinamikusan fejlődő JAVA technológia használatára van szűkség.
    • Paraméterező, amely mind az erősáramú modell adatait, mind az új nagy mennyiségű adatot tartalmazó megjelenítést paraméteradatokkal ellátja, import funkciókkal támogatja. Lehetőséget biztosít a folytonos üzem közbeni adatkarbantartásra.
  • A fenti fejlesztések megfelelő minőségű végrehajtásában a teszteléseknek fontos szerepük van. Az újabb és korszerűbb technológiák alkalmazásával párhuzamosan a tesztelési, elsősorban a szoftver tesztelési technológiánkat is meg kívánjuk újítani a projekt keretein belül, hogy hatékonysága elérje a fejlesztés hatékonyságát, és a folyton változó követelményeket is rugalmasan kezelni tudjuk. Fontos a teszthez kapcsolódó adminisztrációs feladatok minimalizálása is. Az így kialakított tesztmódszerekre a fejlesztők már az implementációs fázis elején támaszkodhatnak, a tesztelésben aktívan részt vehetnek.